Lajos István

12 éves koromban kezdtem el zenét tanulni (oboa) a Szegedi Zenekonzervatóriumban. Itt szereztem fafúvó-szolfézs-karvezetés szakos tanári diplomámat 1968-ban.

A diploma megszerzése után a Szegedi Szimfónikus Zenekarban helyezkedtem el zenekari művészként. Szerencsésnek mondhatom magam, mert alkalmam volt a zeneirodalom legszebb oboa és angolkürt szólóinak megszólaltatására. Zenekari munkám kapcsán kétszer részesültem állami kitüntetésben (Szocalista kulturáért  1982, Kiváló munkáért 1987). Zenekari munkám mellett folyamatosan pedagógiai munkát is végeztem különböző zeneiskolákban (hangszer és szolfézs oktatás).
1975-ben Singer Ferenc plébános atyával a Szeged-Tarjánvárosi Szent Gellért templomban énekkart szerveztünk, melynek két évtizedig karnagya voltam. Az énekkarral a liturgikus alkalmakon kívül külföldön is sikerrel szerepeltünk (Hollandia, Spanyolország, Németország).

1991-ben kaptam a meghívást az akkor ismét elindított Szegedi Dugonics András Piarista Gimnáziumba az énektanári, orgonista és karnagyi teendők ellátására. A gimnáziumban a diákokból énekkart szerveztem, mellyel számolatlan sikeres fellépésen közreműködtünk. Az Éneklő Ifjuság tavaszi minősítő hangversenyein minden alkalommal eredményesen énekeltünk (Arany minősítés, Arany minősítés Diplomával, Év kórusa…stb.).

2009-ben megkaptam az Éneklő Ifjúság Karnagyi Díját.

Gimnáziumi munkám mellett 2003-2007-ig a Szegedi Hittudományi Főiskolán tanársegédként egyházzenetörténetet tanítottam.

A gimnáziumban kezdetektől tanítok furulyát is. Iskolai ünnepélyeken, liturgiákon, fesztiválokon, versenyeken szereplünk növendékeimmel.